Szintén egy olyan lecke következik, amely az előzővel szorosan összekapcsolódik. Míg a zársebességgel többen tisztában vannak, a blende és rekesz szavak sokaknak ismeretlenül csengenek.
Ebben a leckében megnézzük:
-
Mit jelent a blende vagy rekesz?
-
Milyen összefüggés van a blende és a záridő között?
-
Mi az a plusz-mínusz korrekció?
- Megismerkedünk Zsuzsi babával.
A BLENDE VAGY REKESZ:
A zársebesség mellett ez az, amivel jelentősen befolyásolni lehet a képre jutó fény mennyiségét. (Ez határozza meg a mélységélességet is, de erről részletesen az objektíveknél olvashatsz.)
A rekeszérték adja meg, hogy mennyi fényt engedünk a gépbe, és világítja meg a fényérzékelőt.
A blende, vagy más néven rekesz, az objektív változtatható méretű, kör alakú nyílása. Ezen keresztül jut fény a fényképezőgép fényérzékelőjére.
Egyszerűbben: Ez nem más, mint egy olyan lyuk az objektíven belül, amelynek az átmérőjét csökkenthetjük illetve növelhetjük. Ezzel szabályozva a fényérzékelőkre jutó fény mennyiségét.
Rekeszértékek: f/2,8, f/4, f/5,6, f/8, f/11, f/16, f/22
Minél nagyobb ez az érték, annál kisebb a nyílás (lásd a rekeszértékek képet), és annál kevesebb fény jut a fényképezőgépbe. A rekesz egy értékkel való csökkentése (pl.: f/16-ról f/11-re) kétszer annyi fény beengedését jelenti, a rekesz egy értékkel való növelése pedig feleakkora fénymennyiség beengedését jelenti.
REKESZÁLLÍTÓ GYŰRŰ:
A hagyományos tükörreflexes (SLR) gépeknél még az objektíven található rekeszállító gyűrűn tudtuk beállítani a rekeszértéket, majd a technika fejlődésével, a digitális tükörreflexes (DSLR) gépeknél az objektívről eltűnt a rekeszállító gyűrű. A rekeszértéket itt már csak a fényképezőgépen, annak menüjében tudjuk beállítani.
A rekeszszámok növekvő sorrendben: 1.2; 1.4; 1.8; 2.0; 2.2; 2.5; 2.8; 3.2; 3.5; 4.0; 4.5; 5.0; 5.6; 6.3; 7.1; 8.0; 9.0; 10; 11; 13; 14; 16; 18; 20; 22; 32; 45; 64.
Amint látjuk, szép hosszú számsor. A rekeszállító gyűrűn azonban nem volt ennyi hely, hogy ez a sok rekesz szám mind elférjen, és nem is volt ilyen sok beállítási lehetőség. Ehhez a technika fejlődése kellett. A szabvány rekesz sor a következő volt: 1.4; 2; 2.8; 4; 5.6; 8; 11; 16; 22; 32; 64.
A rekesz beállítását szabályozhatjuk mi is manuálisan, vagy hagyhatjuk, hogy a fényképezőgép állítsa be a záridővel együtt automatikusan, a helyes megvilágítás eléréséhez.
Amennyiben a blendét mi szeretnénk állítani a fényképezőgépünkön, a manuális vagy a időautomata üzemmódot kell választanunk. Ezeknek az üzemmódoknak az előnye az automata üzemmóddal szemben, hogy nagyobb szabadságot, nagyobb kreativitást enged a fényképésznek.
A REKESZ ÉS A ZÁRIDŐ ÖSSZEFÜGGÉSE:
Milyen záridőt vagy rekeszt használjunk?
A helyes expozícióhoz a záridő és a rekesz megfelelő beállítása szükséges. Ennek a két értéknek (ugyanolyan körülmények között) többfajta variációja is helyes expozíciót ad. Ha a rekeszt és a zársebességet is egyszerre, de ellenkező irányban állítjuk ugyanolyan értékkel, ugyanazt a megvilágítást érjük el.
Például: 1/125 másodperc 6,3-as rekesszel, ugyanazt a megvilágítást adja, mint 1/160 másodperc 5,6-os rekesszel. Hogy melyiket használjuk? Attól függ, milyen témát, milyen körülmények között fotózunk.
Hol van szükség a gyakorlatban a záridő vagy rekesz megválasztására?
- A záridő bizonyos képeknél, pl: egy mozgó autónál, vagy egy sportolónál meghatározó lehet. Ha a fényképezőgép számunkra nem a megfelelő értékekkel dolgozik, és úgy gondoljuk, hogy a fényképen az autó, vagy sportoló be fog mozdulni, akkor felül kell bírálnunk.
Mivel egy ilyen képnél rövid expozíciós idővel kell fényképeznünk, hogy a mozgó autó ne mosódjon el, válasszuk a rekeszautomata üzemmódot, és állítsunk be rövidebb záridőt. (pl: 1/500, 1/1000 másodpercet)
Vagy másik lehetőségünk, hogy a rekeszen kell nyitnunk és akkor a fényképezőgép automatikusan rövidebb záridővel fog dolgozni. (Ha a rekeszen nyitunk, akkor a záridő csökkenni fog, hogy a helyes expozíció megmaradjon.)
- A rekesz szintén meghatározó lehet, pl: egy portrénál. Ha azt szeretnénk, hogy a háttér elmosódott, életlen legyen, ezzel kiemelve az alakot, akkor nagy rekesznyílással (számszerűleg kisebb értékkel) kell fényképeznünk, mert így kisebb a mélységélesség.
Tehát a rekesz befolyásolja a mélységélességet, a záridő pedig befolyásolhatja a képek bemozdulását, vagy mozdulatlanságát. Úgy kell megválasztanunk e két értéket, hogy az expozíció is helyes legyen, a fotózott témának megfelelően.
Ne felejtsük el, mint a helyes expozíciót befolyásoló tényezőt az érzékenységet sem. Ha szükséges, és a fénykép úgy kívánja, emelhetünk az érzékenységen. Így rövidebb záridővel fényképezhetünk, vagy tágabb rekesznyílást használhatunk.
Ezt már nekünk kell eldönteni, vagy kikísérletezni.
A két mintaképen jól látszik a nagyobb és a kisebb rekesznyílás hatása.
Minél nagyobb a rekesznyílás (számszerűleg minél kisebb), annál kisebb lesz a mélységélesség.
FOTÓK KÉT NAGY ELLENSÉGE: KIÉGÉS ÉS BEÉGÉS
Egy olyan dologgal kezdem ezt a részt, amit majd a következő leckében is meg kell említenem. Mégpedig, hogy az emberi szem, sokkal jobb optikai rendszer, mint bármelyik fényképezőgép. Legyen az digitális, vagy negatívos. Sokkal jobban alkalmazkodik az eltérő, sokszor szélsőséges fényviszonyokhoz, mint a fényképezőgépek, és ezáltal sokkal több részletet látunk. A világos és a sötét területeken is.
Az elkészült fényképek esetében akkor van baj, ha a fényviszonyok miatt, a képek egyes területei teljesen fehérek, vagy feketék lettek. Olyannyira, hogy ezeken a területeken már nincs is részlet.
A teljesen világos, fehér területeket hívjuk kiégett képrészleteknek, a sötét, teljesen fekete képrészletekre pedig azt mondjuk, hogy beégett, vagy bebukott.
Miért baj ez nekünk?
Mert ezeken a területeken semmilyen utólagos technikával nem tudunk részletet, képinformációt előcsalogatni!
Utómunka esetében a kiégett részek sötétítésénél csak szürkés foltokat kapunk a használható részletek helyett, a bebukott képrészletek világosításánál, pedig csak képzajt.
A bal oldali mintaképen, kékkel vannak a kiégett képrészletek bekarikázva, a jobb szélső képen zölddel a beégett képrészletek.
Fontos, hogy igyekezzünk úgy elkészíteni a képeinket, hogy a kiégést és bebukást elkerüljük.
Ezekre az esetekre lehet megoldás a RAW formátum, de erről később a Képformátumok leckében lesz szó.
Hogy tartalmaz-e egy kép kiégett, vagy beégett képrészleteket, azt a hisztogrammal is meg tudjuk nézni. Erről pedig később, a fénymérők leckében írunk.
A REKESZ HATÁSA AZ ÉJSZAKAI KÉPEKRE:
Az előbb azt írtam, hogy a rekesz befolyásolja a mélységélességet. A szűkebb rekesznyílás nagyobb mélységélességet jelent. Van azonban még egy fontos tényező is, amivel számolnunk kell a rekesz beállításánál, és ez az éjszakai képek készítésénél lesz látható.
Az előző leckében említettük, hogy az éjszakai képek készítésénél hosszú záridővel fényképezünk, hogy az érzékelők (CCD, CMOS) megfelelő mennyiségű fényt tudjanak rögzíteni. A helyes expozíciót azonban a záridő és rekesz együttesen befolyásolják.
Ekkor felvetődik a kérdés, hogy milyen rekeszt használjak?
-
szűkebbet és akkor hosszabb ideig exponálunk,
-
vagy tágabb rekeszt választunk, és akkor a záridőt csökkenthetjük
A megoldást a mintaképen látjuk.
A lámpák fénye az, ami aszerint változik, ahogy a rekeszt szűkítjük. Vagyis, ha tág rekesszel fotózunk, a lámpák és fényforrások fényei kör alakban elmosódnak. Ha szűkebb rekesszel fotózunk, akkor ugyanezen lámpák, és fényforrások fényei csillag formában (szabályos sokszögben) jelennek meg. A csillag szárainak a száma a rekesz lamelláinak a számától függ. (A lamellákkal oldják meg a gyártók, hogy a rekesz változtatható méretű legyen, ezek a lamellák láthatóak az első mintaképen.)
A rekesz szűkítésének a mértéke pedig attól függ, hogy mennyire szeretnénk, hogy ez a csillagforma látszódjon. Minél szűkebb a rekesz, annál nagyobbak, hosszabbak a csillagformának a szárai.
Ennek mértéke pedig legyen ízlés dolga, de vigyázzunk, könnyen túlzásba lehet esni, és ez a részletek rovására mehet.
A helyes expozícióról közben nem szabad elfeledkezni!
A mi három mintaképünknél is, ahogy szűkítettük a rekeszt, úgy növeltük a záridőt. Az első képünknél 1/8mp, a második képnél 1mp, a harmadik képnél pedig már 8mp volt a záridő.
Az állvány használata pedig ilyen képeknél kötelező!
A PLUSZ-MÍNUSZ KORREKCIÓ:
Meg kell említenünk még egy, a helyes expozíciót befolyásoló lehetőséget, az expozíciós korrekciót, amivel alul- illetve túlexponálhatjuk a képünket.
Egyszerűbben: sötétebbre, vagy világosabbra állíthatjuk az elkészülő fényképünket.
Ezt a korrekciós lehetőséget két értékkel tudjuk állítani pozitív és negatív irányban, értékenként három lépésben. Hasonló eredményt kapunk, mint amikor a záridőn, vagy a rekeszen változtatunk. A cél mind a két esetben a helyes expozíció megtalálása, csakhogy a plusz-mínusz korrekció alkalmazásánál finomabb lépésenként kereshetjük meg a számunkra jól exponált képet, ami nem biztos, hogy ugyanaz, mint a fényképezőgép szerint.
Vagyis nem szabad elfeledni, hogy a plusz-mínusz korrekció alkalmazásánál az expozíciót (rekesz, záridő) a fényképezőgép állítja be, mi csak eltérhetünk tőle a korrekció megadásával! Finomhangoljuk a képünket.
Még az egyszerűbb, kompakt fényképezőgépek is megengedik, hogy a gép fénymérőjét felülbírálva módosítsunk az általa meghatározott expozíciós értékeken. A helyes expozíciót a kompakt és a bridge fényképezőgépeknél is az automatika állítja be, de mi ennek a gombnak a segítségével módosíthatunk egy kicsit rajta.
Hogyan működik? A fényképezőgépeken megkeressük a plusz-mínusz gombot:
- a megnyomása után a jobbra-balra mutató válasznyilakkal beállíthatjuk a korrekció értékét
- vagy a gombot nyomva tartva a vezérlőtárcsa elforgatásával állíthatjuk be a korrekció mértékét. (tükörreflexes gépeknél)
Minden esetben a fényképezőgép LCD monitorján látjuk a beállítás értékét. (lásd a képet jobbra fent, bekarikázva)
A bal oldali kép korrekció nélkül, a jobb oldali +1 korrekcióval készült.
A sok megcsillanó ablak és az ellenfény miatt korrekció nélkül egy kicsit sötétebb a kép.
A korrekcióra akkor van szükség, ha a körülmények megzavarják a fényképezőgép fénymérőjét.
Pl.:
- napos, nagyon világos homokos tengerpart
- erős napsütéses időben árnyékban, pl: egy fa alatti árnyékban, ha látszik a világos háttér is
- ha túl sok világos felület van a fotózandó témán és a gép sötétre állítja a képet
- ha túl sok sötét felület van a fotózandó témán és a gép világosra állítja a képet
- téli havas táj
Ekkor használhatjuk a +, - korrekciót, a fotózott témának megfelelően.
- Ha a képünk túl sötét, világosabbra kell állítani, pozitív irányban.
- Ha a képünk túl világos, sötétítenünk kell negatív irányban.
A képen: két kompakt fényképezőgép,
választógombjai láthatóak, amelyeken más-más
elrendezésben, de megtalálható ez a gomb.
A leckéhez tartozó fényképek nagyobb méretben is megtekinthetőek a Rekeszek képgalériában, ide kattintva.
ZSUZSI BABA A MODELL
Bemutatom Zsuzsi babát az Online fotótanfolyam állandó modelljét!
Igen! És nem!
Nem, nem vettem el a kislányom babáját, csak kölcsönkaptam néhány mintakép készítéséhez.
Igen egy babát! Csak azért, hogy megmutassam, gyakorolni lehet akár egy babával is. Amikor még fényképész tanuló voltam, az osztálytársakkal gyakoroltunk, egymást fényképeztük, de hamar rájöttünk, ha egyedül vagyunk és gyakorolni szeretnénk, akkor is szükség lesz valakire. Itt lehet nagy segítség egy baba. A legjobb megoldás, ha sikerül beszereznünk egy próbababát. Élethű alakjával a legjobb megoldás - persze az ember után.
Több előnye is van egy ilyen modellnek:
-
mozdulatlan
-
nem nyafog
-
kitartó, bármeddig képes egy helyben maradni
-
nem kerül pénzbe
De ne felejtsük! A gyakorlás nem ér véget egy babával. A tanultakat mindig ki kell próbálni egy emberen is, és ehhez sem fontos modell. Kérjük meg a családtagokat, barátokat, barátnőket. Ha adunk nekik később a róluk készült képeinkből, máskor is szívesen segítenek.