Online fotótanfolyam

Régi fotós érdekességek - Pocket film, a "kém fényképezőgépek" negatívja

2013.07.04.

Régi fotós érdekességek - Pocket film, a "kém fényképezőgépek" negatívja

Ki emlékszik még a pocket filmre? Milyen is ez a negatív film? Hol használták? Lehet még kapni? Ha van még, hol tudom megcsináltatni? Ezeket a kérdéseket járjuk körbe.

2013 májusában egy kérdőívet küldtünk ki regisztrált felhasználóinknak. Ebben arra a kérdésre, hogy "Milyen témák érdekelnek, melyekről írjunk többet?" válasznak többen bejelölték, hogy a régi érdekességekről.
Ezért, ezzel a cikkel, egy sorozatot indítunk ebben a témában, kedveskedve a kérdőívre válaszolóknak. 

A pocket film, az egyik legkisebb méretű negatív film. (110-s filmnek is hívták.) Egy filmkocka mérete csupán 13X17 mm-es (volt), körülbelül a negyede a legjobban elterjedt 35mm-es filmhez képest, amelynek 24x36mm nagyságú egy negatív kockája.

A Kodak cég vezette be ezt a formátumot, még 1972-ben.

Jellemzője, hogy a pocket negatív csak az egyik oldalán (szélén) volt perforálva, és az egész egy műanyag házat (kazettát) kapott. Ez a műanyag ház segítette a film befűzését, illetve ez adta nagy előnyét, hogy a lefényképezés után nem volt szükség visszatekercselésre, csak egy gyors cserére. Tehát nagyon egyszerű volt a filmcsere. A negatív maradt a kazettában, amelyből az előhívó laborban vették ki a filmet.

Filmcserénél nem kellett befűzni, csak egyszerűen beletenni az új filmet.

Azt, hogy hányas kockánál járunk, a kazetta hátulján lévő lyukon láttuk. De azért, hogy ezen a lyukon ne kapjon fényt a negatív, mögötte egy fekete, nem fényáteresztő papírt helyeztek el. Ezen lehetett látni a kockaszámot is.

Kinek készültek? A kémeknek?

Gyermek koromban, amikor először találkoztam pocket fényképezőgéppel, természetesen meg voltam róla győződve, hogy igazi kémcucc amit látok. Kicsi, apró kamera, ilyen kicsi negatívval nem kérdés, hogy miért készítették!

Az igazság persze nem ez volt. Egy olcsó negatív formátum és egyszerűen kezelhető fényképezőgép bevezetése, kifejlesztése volt a cél. (Ami a Kodakra jellemző is volt.)
Az egyszerűség mellett szólt az is, hogy nem kellett visszatekerni a filmet, mert maradt a kazettában (ezért nem is tudott fényt kapni), így kevesebb volt a mechanikus alkatrész is.

Képminőség:

Az az igazság, hogy képminőségben nem sikerült maradandót alkotni. Az első bekezdésben említett kicsi negatívméret (körülbelül a negyede a legjobban elterjedt 35mm-es filmhez képest) nagyban hozzájárult ahhoz, hogy minőségben távol maradjon a 35 mm-es filmtől. A képek gyakran voltak szemcsések, életlenek. Illetve nagyításban sem bírtak el nagyobb mérteket. A jobb minőséghez maradt a 9x13-as méret.

(Itt akár párhuzamot is húzhatnánk a digitális fényképezőgépekkel, ahol a szenzor mérete ugyanilyen meghatározó a képminőségben, mint a pocket film esetében.)

Az életlenséghez az is hozzájárult, hogy a műanyag kazetta nem (minden típusnál) tudta teljesen síkban taratani a negatívot, így ha az meggörbült, akkor az életlenség fokozódott.

Lehet-e még kapni?

Tudomásom szerint, már sehol nem kapható. A gyártását már évekkel ezelőtt leállították.
Internetes portálokon, egy két helyen talán még megtalálható, de ha valaki vásárlásra adja a fejét, azzal számolnia kell, hogy a negatív szavatossága már biztosan lejárt.

Hol lehet előhívatni?

Annak ellenére, hogy már nem kapható ez a film, az előhívását még sok helyen vállalják. Bár valószínű, egyre kevesebb helyen lesz érhető a negatívok előhívása és a papírkép készítés, de az előhívott negatívok szkennelésével, digitalizálásával akkor se lesz gond.

Ha hasznosnak találtad a cikket, iratkozz fel és próbáld ki az Online fotótanfolyam ingyenes leckéit is!

Vagy lájkold a facebook oldalunkat. Vagy követhetsz minket a google plus oldalunkon.

vissza