Online fotótanfolyam

Mi a kép hibája? 2

 

Mi a kép hibája? 2

Melyik a rossz fotó? Mindkettő? Mi a különbség? Ugyanaz a két kép, de csak az egyik mondható teljesen rossznak.

A "Mi a kép hibája?" cikkekkel egy olyan sorozatot szeretnénk elindítani, ahol a fotózással kapcsolatos, általános, vagy gyakran előforduló hibákra próbálunk egyszerű magyarázatot adni.

Ezzel a cikkel is egy általános kérdésre, téves következtetésre szeretném felhívni a figyelmet! Többször feltették már a következő kérdést:

- "Rossz a fényképezőgépem! Kint jó, de bent mindig életlen képet készít! Akkor most elromlott?"

Tehát a két kép közötti különbség:

Mind a két fotó "tulajdonképpen" életlen. De az egyik kép bemozdult, a másik kép berázott. Természetesen a berázott kép lesz a rossz! A bemozdult fénykép nem feltétlenül rossz (és nem is életlen! ezért volt a "tulajdonképpen" idézőjelben), ilyet lehet tudatosan is készíteni.

De mért fontos ez nekünk?
Nézzük meg a két fogalmat, hogyan értelmezzük a fotózásban: 

Bemozdulás, bemozdulásos életlenség:

Bemozdulásos életlenségnél nem életlen az egész kép! Csak annak egy része!

A fotónknak az a része lesz életlen, amelyik az exponálás pillanatában mozgásban volt. A mozgás megfagyasztásához rövid záridő szükséges. Ha nem elég rövid záridővel fotózunk mozgást, vagy mozgó embert, tárgyat, akkor a mozgásban lévő tárgyunk elmozdul a hosszabb záridő alatt, és nem lesz éles.

Berázás, berázásos életlenség:

Ez nem a téma bemozdulását jelenti, hanem a kezünk remegéséből adódó "berázásos életlenséget". Ebben az esetben az egész kép életlen (szellemképes) lesz!

Szintén hosszabb záridejű fotózásnál fordul elő, de ebben az esetben nem feltétlen mozgó tárgyat fotóznunk. A hiba akkor jelentkezik, ha az exponálás pillanatában nem tartjuk elég stabilan a fényképezőgépet, és az a kezünkkel együtt bemozdul, berázódik.

Ha túl hosszú záridővel kell fényképeznünk sokat segít ha megtámasztjuk a fényképezőgépünket egy stabil helyen, vagy állványt használunk. Ezek hiányában magasabb érzékenységet is beállíthatunk, és akkor a fényképezőgép rövidebb záridőt fog használni.

A következtetés:

Tehát nem mind a két kép életlen. A különbséget az adja, hogy a bal oldali bemozdult, így nem az egész kép életlen! Csak az a része, ami mozgott az expozíció alatt. Amikor visszanézünk egy fényképet és életlennek látjuk, ne aggódjunk egyből, hogy elromlott. Ezt a két hibát így könnyen felismerhetjük.

Ha hasznosnak találtad a cikkeket, iratkozz fel és próbáld ki az Online fotótanfolyam ingyenes leckéit is!

Kövesd és lájkold a facebook oldalunkat. Vagy követhetsz minket a google plus oldalunkon is.

vissza