ISO 100, 200, 1600? Meddig érdemes a fényképezőgép érzékenységét emelni? Melyik értéktől válik zavaróvá a képzaj? És még egy fontos kérdés: Mikor érdemes emelni? Minden körülmények között?
Az érzékenység fogalmával nagyjából már mindenki tisztában van. Vagy ha mást nem is, de annyit tud róla, hogy ha kevés a fény, a fényképezőgép automatikája megemeli az érzékenységet és így tudunk fényképezni.
Ez az általános tudnivaló. A helyes érzékenység beállításhoz azért ettől egy kicsivel többet kell tudnunk.
Az első bekezdés mondatát így rögtön ki is javítom. Az érzékenységet nem csak azért lehet megemelni, hogy kevés fényben is tudjunk fényképezni, hanem pontosabban azért, hogy fényszegényebb helyen is bemozdulásmentesen tudjunk fényképezni. (ha a fotótémánk úgy kívánja)
Mert legtöbbször a bemozdulásos életlenség az eredménye, a kevés fényben való fényképezésnek.
Természetesen vannak olyan fotótémák is, ahol az előzőekkel ellentétben nem megemelni, hanem csökkenteni szeretnénk az érzékenységet, hogy hoszabb záridővel tudjunk fényképezni.
Mi történik az érzékenység megemelésekor?
Amikor egy fényképezőgép érzékenységét megemeljük, tulajdonképpen a képérzékelők (CCD, CMOS) által felfogott fény digitálissá alakított jelét erősítjük fel. Így amennyiben kevés a fény, és mi megemeljük a fényképezőgépünkön az érzékenységét, akkor valójában a fényképezőgépünk elektronikáját fogjuk nagyobb munkára.
A kellemetlen mellékhatás:
Az érzékenység megemelésének van egy kellemetlen velejárója, a képzaj. Minél nagyobb a beállított érzékenységünk, annál nagyobb lesz a fényképünkön megjelenő képzaj.
Miért van ez így?
A fény elektromos (digitális), jelekké alakítása során, nem csak hasznos, hanem oda nem illő, zavaró jelek is keletkeznek. Így az érzékenység megemelésével, nem csak a hasznos jeleket, hanem ezeket a rossz, zavaró jeleket is felerősítjük. Minél nagyobb ez az erősítés, vagyis minél nagyobbra állítjuk az érzékenységet, annál több zavaró jelet is kapunk.
Szerencsénkre a technika fejlődésével a magas érzékenység/képzaj arány egyre jobban javul. A gyártók egyre magasabb érzékenységet érnek el egyre kisebb képzajjal.
Meddig érdemes az érzékenységet emelni? Mikortól lesz a képzaj zavaró?
Ez a része a fotózásnak a szubjektív dolgok közé tartozik, és fényképezőgép függő (függ attól is, mekkora érzékelőt tartalmaz a fényképezőgép). Mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy mikortól lesz zavaró a fényképein látható képzaj.
(Itt kitérnék egy fontos dologra: Sokan még mindig úgy hiszik, hogy a fényképük amikor túl zajos, tulajdonképpen csak életlen. Ez nem így van! A kép attól még éles, csak a képzaj mértéke olyan nagy, hogy a kép élességét is befolyásolja!)
Ahhoz, hogy eldöntsük mikortól lesz zavaró a fényképeinken megjelenő képzaj, ki kell próbálnunk, hogy a fényképezőgépünk által készített fotókon, milyen érzékenységnél milyen mértékű képzaj jelenik meg.
Ezt a legegyszerűbben úgy tehetjük meg, hogy a fényképezőgépünket állványra tesszük, majd az érzékenységet egyre nagyobbra emelve készítünk egy fotósorozatot, ugyanarról a témáról. (A fotón legyen világosabb, sötétebb rész is.)
Egy ilyen fotósorozat ide kattintva megzézhető.
Ez alapján kell eldöntenünk, hogy milyen érzékenység az, amelyet használva még elfogadható képzaj jelenik meg.
Arra azonban érdemes odafigyelni, hogy a képzaj nem csak az érzékenységtől függ (figyelmen kívül hagyva a technikai paramétereket). A képzaj mértékét befolyásolja az is, hogy mennyire fotózunk fényszegény helyen, milyen hosszú a záridő, és hogy mennyi sötét képrészletet tartalmaz a fotó témánk.
A képzaj mértéke akkor is nő, ha sötétebb helyen fotózunk, és egyre hosszabb záridőt használunk, illetve a képzaj sokkal jobban látható a színes és a sötétebb tónusú témákon. (Lásd fotósorozat, a fehér, vagy világos területeken kevésbé jelenik meg a képzaj.)
Ha hasznosnak találtad a cikket, iratkozz fel és próbáld ki az Online fotótanfolyam ingyenes leckéit is!