Milyen rövid záridő kell a pillanat megfagyasztásához? Egy autó, kutya vagy gyorsvonat mozgásának a mozdulatlanságához? És hogyan fotózták ezeket régen, amikor még nem lehetett visszanézni rögtön az LCD monitoron?
Minél gyorsabban mozog valami, annál rövidebb záridővel kell lefotóznunk, hogy ne mozduljon be a fényképen. És ennek nem csak a gyorsan mozgó járművek esetében van jelentősége, nem csak ezek mozdulhatnak be a fényképeken. Rövid záridő kellhet egy futó emberhez, egy kerékpározóhoz vagy egy ügető ló fotózásához is.
Milyen tényezők befolyásolják a záridő meghatározását?
Mozgó tárgy esetében nem csak annak sebessége befolyásolja majd a záridőt. Nem mindegy, hogy milyen messze van a mozgó tárgy tőlünk, és hogy milyen a mozgás iránya, milyen szögben mozog hozzánk képest?
- Minél gyorsabban mozog a tárgy, annál rövidebb záridőt kell használnunk. (ez természetes szinte mindenkinek)
- Minél közelebb van hozzánk a mozgó tárgy, annál rövidebb záridőt kell használnunk.
- Ha hozzánk képest (az objektív tengelyéhez képest) a mozgás iránya merőleges, akkor rövidebb záridő kell, mintha a mozgás iránya felénk tart, vagy tőlünk távolodik.
Így csinálták régen:
Ma egyszerű dolgunk van, mert a digitális fényképezőgép LCD monitorán gyorsan ellenőrizhetjük az elkészült fotót, és ha nem sikerült, akkor változtathatunk a beállításokon és megismételhetjük.
Régen ehhez táblázatokból kaptunk segítséget. Ezekben a táblázatokban megtalálhattuk, hogy egy-egy mozgó tárgyat milyen záridővel kell lefotóznunk, hogy az nem mozduljon be a fényképen.
A táblázatban megadták, hogy milyen távolságra van a fényképezőgéptől a mozgó tárgy, és hogy milyen szögben mozog hozzá képest.
Ha érdekesnek találtad a cikket, iratkozz fel és próbáld ki az Online fotótanfolyam ingyenes leckéit is!
Hasonló ingyenes fotós cikkekért lájkold a facebook oldalunkat. Vagy követhetsz minket a google plus oldalunkon.