Full frame, APS-C, 4/3 colos, miért van ennyi méret, és mi ezeknek a jelentősége? Mi az a gyújtótávolság szorzó? Miért változik képkidolgozásnál a képek oldalaránya? Sok-sok kérdés, ezekre szeretnénk választ adni.
Kezdjük az egyszerűbb kérdésekkel:
Miért van ennyi féle szenzorméret?
Különböző méretű fényképezőgépekbe különböző méretű szenzort kell készíteni. A fényképezőgép gyártók mindig haladnak valamilyen trend irányába, és próbálják valami újdonsággal megnyerni a vásárlókat. Az egyre kisebb gépek készítése lassan úgy tűnik nem megy ki a divatból. Az egyre kisebb fényképezőgépek egyre kisebb objektíveket jelentenek, ezekhez pedig egyre kisebb szenzort kell/lehet készíteni. És ez nem csak a kompakt fényképezőgépekre igaz, hanem a tükörreflexesekre és a tükör nélküli fényképezőgépekre is.
Ha csak a tükörreflexeseket nézzük, akkor elmondhatjuk, hogy az ár sem egy elhanyagolható szempont. A kisebb méretű szenzorokkal szerelt fényképezőgépek olcsóbbak. (A kisebb szenzort gazdaságosabban lehet legyártani.) Ha csak Full-frame szenzorméretű fényképezőgépeket készítenének a gyártók, akkor az áruk biztos, hogy sokak számára nem lenne elérhető.
Miért fontos a szenzorméret?
A szenzorméret nagyon sok mindent befolyásol.
- A mélységélességet,
- a pixelsűrűséget,
- a képzajt és zajcsökkentést,
- az elérhető dinamikatartományt
- és a látószöget/gyújtótávolságot.
Röviden, a fényképeink minőségében fontos szerepet játszik a szenzorméret. (Erről bővebben a teljes Online fotótanfolyamban írunk.)
Ebben a cikkben a látószöget szeretném kiemelni. Pontosabban a gyújtótávolság szorzót.
Mi az a gyújtótávolság szorzó?
Kezdjük az elején, a negatívos korszakban. A fényképezőgépek 24x36 mm-es negatív filmre dolgoztak. (A 24x36 mm egy kocka méretét jelenti.) Az objektívek is ehhez a mérethez készültek.
Ha a digitális tükörreflexes fényképezőgépünk ugyanilyen méretű szenzorral rendelkezik (24x36 mm, Full-frame), akkor minden marad a megszokottban, a régi objektíveink ugyanúgy használhatóak az Full-frame-es gépeken.
Ha a digitális tükörreflexes fényképezőgépünk kisebb, APS-C méretű (16x23 mm) szenzorral rendelkezik, akkor már változik a gyújtótávolság és a látószög.
Miért? Mert az objektívek eredetileg 24x36 mm-es területre vetítették a képet. Az APS-C szenzoroknak meg csak 16x23mm-es a mérete. Tehát nincs kihasználva az objektívek teljes képalkotó képessége.
Egyszerűbben: az objektív nagyobb körben vetít képet a szenzorra, mint annak a mérete. Tehát ha a 24x36mm-es szenzortól kisebb méretű szenzor van a fényképezőgépünkben, akkor veszítünk a látószögből. Olyan mintha nagyobb gyújtótávolságú objektívet használnánk. (lásd mintakép)
A kisebb szenzor előnye:
A nagyobb gyújtótávolság! Ha folytatjuk az előző gondolatmenetet, és megnézzük a mintaképet, akkor látjuk, hogy a kisebb szenzorméret olyan, mintha nagyobb gyújtótávolságú objektívünk lenne. (ugyanazt a képkivágást egy Full-frame szenzorméretű gépnél, csak nagyobb gyújtótávolságú objektívvel kapnánk meg)
És ez a gyújtótávolság szorzó. Ahhoz, hogy megkapjuk egy objektív valós gyújtótávolságát kisebb (APS-C) szenzorméretű fényképezőgép esetén, az objektívünk gyújtótávolságát meg kell szoroznunk 1,5-tel.
Egy 300mm-es teleobjektív így 450mm-esnek felel meg.
A kisebb szenzor hátránya:
Míg a teleobjektíveknél nyerünk, addig a nagylátószögű objektíveknél veszítünk. Nagylátószög esetén is ugyanúgy 1,5-el kell szoroznunk a gyújtótávolságot. Így például a 28 mm-es objektívünk már csak kb. 42mm-es objektívnek felel meg.
Ha hasznosnak találtad a cikket, iratkozz fel és próbáld ki az Online fotótanfolyam ingyenes leckéit is!
Vagy lájkold a facebook oldalunkat.
Vagy követhetsz minket a google plus oldalunkon.